Hogy voltunk, vitán felül áll: erről szól történelmünk, ezt tanúsítja Erdély épített öröksége is.
Hogy vagyunk, nem kétséges: több évtizedes diktatúra és hosszú átmenet után – a XXI. századi Európa egyik legnagyobb őshonos nemzeti közösségeként – otthonunkért dolgozunk szülőföldünkön.
Ám hogy leszünk-e, az legfőképpen rajtunk múlik. 2011. október 20-a és 31-e között megszámláltatunk – legyünk azon, hogy ne találtassunk híjával!
A népszámlálás nem csupán a jelent számszerűsíti, hanem közvetlen kihatással bír jövőnkre nézve is. Magyarságunk számarányától függ, hogy lesznek-e, és hogy részesülnek-e állami támogatásban iskoláink, kulturális intézményeink, anyanyelvünk teljes körű használatát is lélekszámunk biztosíthatja. Felekezeti hovatartozásunk vállalása egyházaink, templomaink sorsát határozhatja meg.
Éppen ezért a népszámlálási biztos kérdésére mondjuk azt: magyarok vagyunk. És figyeljünk oda, hogy azt írják be tollal – és nem ceruzával! – a nemzetiségünket (“etnie”) rögzítő kérdéshez: “maghiar”. Ugyanígy, az anyanyelvünkre vonatkozó kérdésre is ez a válasz: “maghiar”.
A magyar- vagy jelentős számban magyarok lakta településeken a népszámlálási biztosnál ott lesz a kérdőív magyar fordítása is, nyugodtan kérjük el tőle, ha valamit nem értünk. Fontos tudnunk: az adatszolgáltatás a hatályos szabályozás szerint kötelező, elmulasztását büntethetik. Ugyanakkor családtagjaink is bediktálhatják a ránk vonatkozó adatokat. Idézzük a magyar írófejedelmet, Tamási Áront:
Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.
Mi itthon vagyunk. A népszámlálás erről az otthonosságérzetről, rólunk szól: vállaljuk bátran a magunk és családtagjaink magyarságát.
Mert magyarnak lenni jó!
Ha kérdései vannak, vagy ha szeretné, hogy a későbbiekben is tájékoztassuk, jelezze ezt telefonon, a 0264-308.208 számon, vagy e-mailen, a nepszamlalas@emnt.org címen.