Csíkborzsova

    Csíkborzsova (románul Bârzava) falu Romániában, Hargita megyében. Közigazgatásilag Szépvízhez tartozik. Sokan a nevét szláv eredetűnek tartják (Borzává), mert az ószláv nyelvben a „bor" szó fenyőt, a „zava" pedig falut jelent s így magyarul „Fenyőfalvá"-t. Mások az ősi magyar családnévtől, a „Bors"-tól származtatják (Balogh Lajos).

Fekvése

   Csíkdelne és Csíkszentmiklós között fekszik, az egyik domb hajlatában, azaz egy üstszerű mélyedésben, síkságon. Ez Csíkban szokatlan dolog, mert a legtöbb csíki település a hegykoszorúk lábainál, a dombok tövén fekszik. Lehet, hogy száraz, a nagy vizektől távoli helye miatt választották, de az is lehet, hogy azért húzódtak ide, mert a dombok és azokon az erdők a települést jól eltakarták az ellenség szeme elől.

Nevének eredete 

   Sokan a nevét szláv eredetűnek tartják (Borzává), mert az ószláv nyelvben a „bor" szó fenyőt, a „zava" pedig falut jelent s így magyarul „Fenyőfalvá"-t. Mások az ősi magyar családnévtől, a „Bors"-tól származtatják (Balogh Lajos).

Története

     Az 1332-34-es pápai jegyzékben még nem szerepel, de mivel az 1567-es regestrumban „Borsowa" néven 28 kapuval van bejegyezve, ekkor már nagy lélekszámú község lehetett.1496-ban említik Borsova néven. Egykor az Egri család 1792-ben építtetett itt egy Szent József fakápolnát, melyet 1794 és 1821 között kőből újjáépítettek és bővítettek, majd 1842-ben tornyot is építettek hozzá. 1910-ben 639, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Csík vármegye szépvízi járásához tartozott. Balogh Lajos a borzsovai falumonográfiájában a következőket írja: „Körülbelül 400-500 évvel ezelőtt, mikor székközpont sem volt, a jelenlegi delnei Szent János-templom felső felénél, ahol valószínűleg a tatárok által elpusztított Szentjánosfalva (eddig Tordafalvának írtam, a delneiek ismerete szerint) állott, egy térség volt, mely Csíkszék vásárainak egyik helyéül szolgált

.    Felcsík felől ezen helyet a Borzsova alatt elvezető úton lehetett csak megközelíteni, és innen ered ezen útnak a vásárút elnevezése. Itt gyűlt össze Felcsík népe, nemcsak állatvásáraira, hanem sokadalmaira is." [Sz. J. : Balogh Lajos a Borzsováról szóló monográfia szerzője beszél a Vásár útról, a Szent János-templom és a Borzsova közötti Vásárkapu nevű helyről. A Vásárkapu nevű helyen tartották, Csíkszereda alapítását megelőzően a felcsíki vásárokat, vásárnapokat.                                                                                                    

   A községen kívül két út is vezetett el a régi időkben. Az egyik Rákos felől jött és Somlyóra, a szék központjába vezetett. A másik út Csicsóból vezet fel, észak felé Szépvízre. Ezt ma is Nagy útnak hívják. A delnei Szt. János-templomon kívüli, borzsovai útrészt, a mellette levő szántóterületekkel együtt Vásárkapunak nevezték s ma is ez a neve. Mindkét út, mint mezei út, ma is megvan, de nem Borzsován vezet keresztül, hanem csak 400-800 méterre tőle.

   Balogh Lajos még a következő, településtörténeti szempontból érdekes megállapításokat írja: „Borzsova csak azóta eldugott falu, amióta az állami műút Delne felett, a dombháton, a múlt század 80-as éveiben elkészült, eladdig azonban Borzsova is be volt szorosan kapcsolódva a moldvai és krími tatárok székelyföldi forgalmába." Majd így folytatja: „Határszéli hely lévén az egész szék, az ellenség betörésének és dúlásának állandóan ki volt téve. Ez különben a török hódoltságnak Moldva területére való kiterjesztése után vált gyakorivá." Ezért „az őrálló helyek elhelyezése a keleti határvonalat mutatja.

    Az Uz völgyében a Baska-havas alatt, az Uz és Veres-víz összefolyásánál kezdődött, onnan átnyúlt a Sajt-havas és Sóvető havasa tetején a Csobányos völgyére, a Sólyomtár nevű hegyre. Csügés szádáig, tovább észak felé átlépett a Tatáros völgyére és itt Apa havasa gerincvonalán haladt Bálint sorkáig. Ettől északra, a felcsíki községek és a gyergyóiak tettek szolgálatot." Az „utca" elnevezést nem használják, csak a „tízes"-t és a „szer"-t, ami Borzsován kisebb falurészt, tkp. utcát jelent és megkülönböztetésül az ott többségben - lakó családokról nevezik el. Ilyen értelemben a két nagy tízesen belül hat kisebb tízest, azaz szert különböztetnek meg: Erősök tízese (vagy) szere, Baloghok tízese, Demeterek tízese, Gerébek tízese, Kovácsok tízese és a Sárigok tízese vagy szere.

Látnivalók

   Egri család épített valamikor egy fakápolnát a községnek, amelyet Szent József tiszteletére  szenteltek. Később, 1794-ben „szilárd anyagból" megépítették a ma is álló kis templomot, amelyet 1821-ben kibővítettek és 1842-ben kis toronnyal is díszítettek. Az egész templomocska a barokk stílusnak legegyszerűbb készítménye. Dombon fekszik és egy egyszerű deszkakerítés veszi körül. A cinterem bejárata fából van. Mivel a templom nem nagy befogadóképességű, déli oldalához egy külső szószéket építettek. Elszaporodván a lakosság, nagyobb templomra volt szükség s azt 1930 körül vörös téglából fel is építették, de a közbejött második világháború miatt befejezni nem tudták.

A HuPont.hu segítségével egyszerű a honlap készítés! Programozói tudás nélkül is: Honlap készítés

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat